császári és királyi 39. gyalogezred

frame
Schweidnitz 1757 • Breslau 1757 • Olmütz 1758 • Grüszau 1759 • Gottesberg 1759 • Friendland 1759 • Landshut 1760 • Belgrád 1787 • Szabács 1788 • Jemappe 1793 • Cateau 1794 • Mantua 1796 • Rivoli 1796 • Neumarkt 1796 • Tagliamento 1797 • Hocheim 1797 • Legnano 1799 • Marengo 1799 • Trebbia 1799 • Mantua 1799 • Genova 1800 • Marengo 1800 • Asiano 1801 • Castelfranco 1801 • Bosen 1805 • Lanchut 1809 • Neumarkt 1809 • Aspern 1809 • Pozsony 1809 • Podubnie 1812 • Moszkva 1812 • Villach 1813 • Drezda 1813 • Mincio 1814 • Conflans 1815 • Óbecse 1848 • Perlász 1848 • Kápolna 1849 • Isaszeg 1849 • Buda 1849 • Komárom 1849 • Nagysalló 1849 • Vác 1849 • Debrecen 1849 • Temesvár 1849 • Solferino 1859 • Mailand 1859 • Custozza 1866 • Königgrätz 1866 • Dolnje Tuzla 1878 • Doboj 1878 • Lemberg 1914 • Komarno 1914 • Lesnovice 1914 • Blozew Gorny 1914 • Dukla 1914 • Nagycsertész 1915 • Szálnok 1915 • Hoher Trieb 1915 • Isonzó 1915 • Isonzó 1916 • Isonzó 1917 • Kőhalom 1916 • Mogyoróstető 1916 • Sósmező 1916 • Fajti Hrib 1917 • Piave 1918 • Montello 1918 • 

Két 39-es ügy Debrecen közgyűlésén - 100 év különbséggel

17903957-1370395733020560-7704814809010261078-n.jpg
Fotó: Hajdu Zoltán (bocskaidandar.hu)
2017. April 15. 19:19

Debrecen két közgyűlésén 100 év különbséggel volt szó a 39. gyalogezredről.

A száz évvel ezelőtti alkalomra 1917-ben került sor. Az I. világháború alatt az ezred a fronton volt, míg pótzászlóalja Csehországban települt. Ez azt eredményezte, hogy még a kiképzésen lévő, vagy sebesülésből lábadozó katona sem Debrecenben, hanem messze, Königgrätz-ben szolgált. Így nem ugorhatott haza falujába, és a rokonság sem látogathatta meg a Pavillon laktanyában.

Bizonyára sok kérés érkezett a város vezetőihez, hogy ezt a problémát orvosolják. Ennek eredménye az alábbi határozat:

 

   326  1917

20736  

HATÁROZAT

 

            A Törvényhatósági Bizottság a városi Bizottságnak a jog és pénzügyi bizottsággal  egyező javaslata alapján elhatározza, hogy a cs. és kir. 39. gyalogezred pótzászlóaljának Königgrätzből Debrecenbe való azonnali visszahelyezése,  továbbá a cs. és kir. 39. gyalogezrednek a háború befejezte után városunkban leendő állandó elhelyezése iránt a m. kir. Honvédelmi Miniszter urhoz feliratot intéz, melyben felkéri Ő Nagyméltóságát, miszerint kieszközölni méltóztassék, hogy a cs. és kir. 39. gyalogezred pótzászlóalja azonnal, a cs. és kir. 39. gyalogezred pedig a háboru befejezte  után állandóan városunkba helyeztessenek.

            Miről a m. kir. Honvédelmi miniszter úr az alábbi felirattal, a városi Tanács pedig az iratok visszaadása mellett értesítendők.

            Kelt Debrecen sz. kir. város Törvényhatósági Bizottságának 1917 évi október  hó 4-én tartott rendes közgyűlésén.[1]

 

            A határozat jól jellemzi az ezred és Debrecen viszonyát. A város, és annak lakói magukénak érezték az akkor már több mint 100 éve a régióból sorozott alakulatot. És a 39-esek is kötődtek a városhoz, amit a legszebb sapkajelvényükben szereplő Debrecen címer is bizonyít.

            Természetesen a háborús viszonyok miatt ez a kérés nem teljesült. Mind az ezred, mind a pótzászlóalj a háború végi összeomlás után érkezhetett csak haza. Közös ezred lévén megszűnt, hagyományait a 11. Bocskai István Hajdúezred vitte tovább.

          És mégis. Majd 100 év múlva, 2011-től ismét 39-esek szolgálnak Debrecenben. Az ezred megalakulásának évfordulóin a mai 39-esek állnak őrséget a régi emlékműnél, és felharsannak a Magyar Takarodó hangjai is, emlékezve a régi bajtársakra.

       A város 2017. évi ünnepi közgyűlésén ismét elhangzott a 39. gyalogezred neve. Emlékezve a 100 évvel korábbi határozatra, és arra, hogy az egykori kérés mégiscsak valóra vált. Weboldalunk írásai pedig továbbra is azon lesznek, hogy az egykori ezred emlékezete továbbra is fennmaradjon!

 



[1] Hajdú-Bihar Megyei Levéltár

Szerző (forrás): Kiss Róbert
Az oldal üzemeltetője süti fájlokat (cookie) használ, az adatvédelmi szabályzat rendelkezései szerint. A süti fájlok a számítógépén tárolódnak.