császári és királyi 39. gyalogezred

frame
Schweidnitz 1757 • Breslau 1757 • Olmütz 1758 • Grüszau 1759 • Gottesberg 1759 • Friendland 1759 • Landshut 1760 • Belgrád 1787 • Szabács 1788 • Jemappe 1793 • Cateau 1794 • Mantua 1796 • Rivoli 1796 • Neumarkt 1796 • Tagliamento 1797 • Hocheim 1797 • Legnano 1799 • Marengo 1799 • Trebbia 1799 • Mantua 1799 • Genova 1800 • Marengo 1800 • Asiano 1801 • Castelfranco 1801 • Bosen 1805 • Lanchut 1809 • Neumarkt 1809 • Aspern 1809 • Pozsony 1809 • Podubnie 1812 • Moszkva 1812 • Villach 1813 • Drezda 1813 • Mincio 1814 • Conflans 1815 • Óbecse 1848 • Perlász 1848 • Kápolna 1849 • Isaszeg 1849 • Buda 1849 • Komárom 1849 • Nagysalló 1849 • Vác 1849 • Debrecen 1849 • Temesvár 1849 • Solferino 1859 • Mailand 1859 • Custozza 1866 • Königgrätz 1866 • Dolnje Tuzla 1878 • Doboj 1878 • Lemberg 1914 • Komarno 1914 • Lesnovice 1914 • Blozew Gorny 1914 • Dukla 1914 • Nagycsertész 1915 • Szálnok 1915 • Hoher Trieb 1915 • Isonzó 1915 • Isonzó 1916 • Isonzó 1917 • Kőhalom 1916 • Mogyoróstető 1916 • Sósmező 1916 • Fajti Hrib 1917 • Piave 1918 • Montello 1918 • 

Egy 39-es gyalogos három francia huszár ellen, egy fiatal zászlós védelmében

beolvasas0026b-masolata.jpg
Fotó:
2020. November 22. 17:20

   A régebbi korokban a gyalogság lovasok elleni küzdelme az egyik legnagyobb fegyelmet kívánó katonai feladat volt.

A lovasság ellen csak összekovácsolt, szoros alakzatban harcoló gyalogságnak volt esélye. Mint a lenti hőstettből látszik,

ezt egyéni hőstettel kiegészítve a túlerejű ellenség is legyőzhető.

   Az ezred 1809 májusában részt vett a franciák elleni küzdelemben Aspern mellett. Később, 1809 júliusában Leopold mellett került sor harcérintkezésre, ahol a II. zászlóaljat ellenséges lovassági támadás érte. A zászlóalj sortűzzel, gyalogsági négyszöget alakítva

fogadta a támadást, és az alakzatot tartva próbált a saját erők irányába hátrálni.

   A franciák ezt követően hat lovassági támadást hajtottak végre a zászlóalj ellen, amit a 39-es katonák mindannyiszor sikeresen visszavertek. A küzdelembe a 6. hadtest egyik huszárszázada is beavatkozott a 8. huszárezredtől. A mozgás során óhatatlanul keletkező résekbe a francia lovasok bevágtak, így a haladás nem volt kivitelezhető. Az egyik támadásnál három francia lovas bevágott az első két sorba a harmadik sorig, ahol újonc katonák álltak, és az az oldal elveszni látszott. Ekkor Mitru Kath, Stefan Winchek és Ursz Klippe közlegények a negyedik sorból bajonettel és puskatussal gyorsan az ellenségre támadtak, és kiszorították őket az alakzatból, megelőzve ezzel a gyalogsági négyszög szétesését. Helytállásukért pénzjutalmat nyertek.

   A közelharc során a fiatal Johann Maygraber zászlós kardok csattanását hallotta a háta mögül, és megfordulva látta, amint Rady Anton zászlóst levágják. Három francia lovas ekkor ellene fordult, amikor érezte, hogy egy erős kéz megfogja bal karját, és valaki azt mondja: „El innen gyerek!”, földre rántva őt. Az őt földre rántó katona egy arcán nagy sebet kapott közlegény volt. A zászlós felismerte a katonát, aki előző nap megsebesült, de ennek ellenére bekötözése után ezekkel a szavakkal indult vissza harcolni: „Megyek én még egyszer a Ferkóra (a franciára)!” Ez a katona, aki a zászlóst megmentette, egyedül szállt szembe a három francia lovassal. Egyet lelőtt a lováról, de a későbbiekről már nem tudni. A katona nem élte túl az ütközetet, valószínűleg az üldöző francia lovasság áldozata lett, és hősi halált halt. Neve nem maradt fenn, csak annyi tudni róla, hogy roma származású volt.1 Maygraber zászlós az ezred egy másik zászlóaljának gyalogsági négyszögében talált magának menedéket, és túlélte az összecsapást.

1 Ferdinand, Meyer 330. oldal

Szerző (forrás): Kiss Róbert
Az oldal üzemeltetője süti fájlokat (cookie) használ, az adatvédelmi szabályzat rendelkezései szerint. A süti fájlok a számítógépén tárolódnak.