császári és királyi 39. gyalogezred

frame
Schweidnitz 1757 • Breslau 1757 • Olmütz 1758 • Grüszau 1759 • Gottesberg 1759 • Friendland 1759 • Landshut 1760 • Belgrád 1787 • Szabács 1788 • Jemappe 1793 • Cateau 1794 • Mantua 1796 • Rivoli 1796 • Neumarkt 1796 • Tagliamento 1797 • Hocheim 1797 • Legnano 1799 • Marengo 1799 • Trebbia 1799 • Mantua 1799 • Genova 1800 • Marengo 1800 • Asiano 1801 • Castelfranco 1801 • Bosen 1805 • Lanchut 1809 • Neumarkt 1809 • Aspern 1809 • Pozsony 1809 • Podubnie 1812 • Moszkva 1812 • Villach 1813 • Drezda 1813 • Mincio 1814 • Conflans 1815 • Óbecse 1848 • Perlász 1848 • Kápolna 1849 • Isaszeg 1849 • Buda 1849 • Komárom 1849 • Nagysalló 1849 • Vác 1849 • Debrecen 1849 • Temesvár 1849 • Solferino 1859 • Mailand 1859 • Custozza 1866 • Königgrätz 1866 • Dolnje Tuzla 1878 • Doboj 1878 • Lemberg 1914 • Komarno 1914 • Lesnovice 1914 • Blozew Gorny 1914 • Dukla 1914 • Nagycsertész 1915 • Szálnok 1915 • Hoher Trieb 1915 • Isonzó 1915 • Isonzó 1916 • Isonzó 1917 • Kőhalom 1916 • Mogyoróstető 1916 • Sósmező 1916 • Fajti Hrib 1917 • Piave 1918 • Montello 1918 • 

Híres 39-esek: Nyíri Sándor honvédelmi miniszter

nyiri-sandor.jpg
2018. február 11. 11:05

 

   székelyi Nyíri Sándor altábornagy 1895 és 1896 között a 39. gyalogezred alezredese volt. Néhány évvel később a Ludovika Akadémia parancsnoka lett, majd 1903 és 1905 között honvédelmi miniszter.

Kép forrása: Kossuth Lajos Hadtudományi alapítvány

   székelyi Nyiri Sándor altábornagy, honvédelmi miniszter. Született 1854-ben Székelyen. Katonai pályáját 1874-ben kezdte, mint a 68. gyalogezred hadnagya. Részt vett az 1878-as boszniai hadjáratban. Ezt követően főhadnagyként szolgált a vezérkarban, majd a 13. gyalogdandárnál, a 68. gyalogezrednél és a 24. gyaloghadosztálynál töltött be beosztásokat. 1892-ben a cs. kir. hadügyminiszter szárnysegédje volt, mint őrnagy. 1895 és 1896 között a 39. gyalogezred alezredese volt, majd a 3. honvéd gyalogezred parancsnokává nevezték ki, előléptetve ezredessé. A Ludovika Akadémia parancsnoka volt 1899 és 1903 között, elérve a tábornoki rendfokozatot. Ezt követően Magyarország honvédelmi minisztere volt (1903-1905). Rövid ideig Budapest térparancsnoka, majd az 5. honvéd kerület parancsnoka volt. Utolsó beosztása a 25. hadosztály parancsnoki beosztása volt, és elérte az altábornagyi rendfokozatot. 1910-ben a magyar királyi nemesi testőrség kötelékébe lépett, mint testőr főhadnagy. Elhunyt 1911-ben Bécsben. (A magyar testőrségek névkönyve)

Az oldal üzemeltetője süti fájlokat (cookie) használ, az adatvédelmi szabályzat rendelkezései szerint. A süti fájlok a számítógépén tárolódnak.