császári és királyi 39. gyalogezred

frame
Schweidnitz 1757 • Breslau 1757 • Olmütz 1758 • Grüszau 1759 • Gottesberg 1759 • Friendland 1759 • Landshut 1760 • Belgrád 1787 • Szabács 1788 • Jemappe 1793 • Cateau 1794 • Mantua 1796 • Rivoli 1796 • Neumarkt 1796 • Tagliamento 1797 • Hocheim 1797 • Legnano 1799 • Marengo 1799 • Trebbia 1799 • Mantua 1799 • Genova 1800 • Marengo 1800 • Asiano 1801 • Castelfranco 1801 • Bosen 1805 • Lanchut 1809 • Neumarkt 1809 • Aspern 1809 • Pozsony 1809 • Podubnie 1812 • Moszkva 1812 • Villach 1813 • Drezda 1813 • Mincio 1814 • Conflans 1815 • Óbecse 1848 • Perlász 1848 • Kápolna 1849 • Isaszeg 1849 • Buda 1849 • Komárom 1849 • Nagysalló 1849 • Vác 1849 • Debrecen 1849 • Temesvár 1849 • Solferino 1859 • Mailand 1859 • Custozza 1866 • Königgrätz 1866 • Dolnje Tuzla 1878 • Doboj 1878 • Lemberg 1914 • Komarno 1914 • Lesnovice 1914 • Blozew Gorny 1914 • Dukla 1914 • Nagycsertész 1915 • Szálnok 1915 • Hoher Trieb 1915 • Isonzó 1915 • Isonzó 1916 • Isonzó 1917 • Kőhalom 1916 • Mogyoróstető 1916 • Sósmező 1916 • Fajti Hrib 1917 • Piave 1918 • Montello 1918 • 

Kerekes Béla, Szoboszló egykori jegyzőjének "csatanaplója" - 1914

img-1081-18.jpg
2019. October 15. 19:14

Berukkoltam a debreceni cs. és kir. 39. gyalogezredhez 1914. júl. 27-én. (A 39. gyalogezred II. zászlóalja ekkor Debrecenben, a Pavillon laktanyában állomásozott, míg az ezred törzse, valamint az I., III. és IV. zászlóalj Bécsben. Így a mozgósítás elrendelése után a Debrecenbe bevonuló tartalékos katonák vagy a II. zászlóaljat egészítették ki, vagy bekerültek az azonnal felállítani megkezdett I. menetzászlóaljba).

Szerb harctéren Révújfalun és Pancsova vidékén voltam 1914 augusztus végéig. (A dátumból fakadóan Kerekes Béla valószínűleg a II. zászlóaljjal, vagy valamely ezredközvetlen alegység tagjaként kezdte szolgálatát. A II. zászlóalj az ezred főereje előtt, 1914. augusztus 3-án megérkezett a szerb harctérre, és az említett két település – ma Banatsko Novo Selo, illetve Pančevo a mai Szerbiában – térségében állomásozott. Bár komolyabb harcérintkezésre nem került sor, járványos betegségek következtében az ezred elszenvedte első veszteségeit).

Orosz frontra mentünk 1914. szeptember 1-eje táján. (Az ezred valójában már augusztus utolsó napjaiban megérkezett, és még azokban a napokban átesett a tűzkeresztségen).

Rohatin, Komarno. (A ma Ukrajnában található Rohatyn és Komarni az ezred I. világháborús első nagyobb csatáinak színtere. A küzdő felek mindegyike jelentős veszteségeket szenvedett, és jellemzően magas volt a fogságba esettek száma).

Kassán ragály-kórház No. 1. 1914. október 10 – 1914. december 18 (kolera, vérhas, tífusz). (A szeptember második felében kezdődő járvány, aminek kitörésében szerepet játszhatott az élelmezési problémák miatt gyakran fogyasztott nyers „talált” gyümölcs és zöldség, közel 700 beteg katona kiesésével járt a 39-esek esetében is).

Betegszabadságon voltam 1914. december 18 – 1915. január 11-ig. (Kerekes Béla számára a szabadság az életet jelentette. Október és január között az ezred elkeseredett harcokat folytatott, és a harcok bizony már magyar területen is folytak. Természetesen a szabadságon lévő Kerekes Béla ezeket a hónapokat, bár a betegségtől elgyötörve, de biztonságban töltötte).

Az oldal üzemeltetője süti fájlokat (cookie) használ, az adatvédelmi szabályzat rendelkezései szerint. A süti fájlok a számítógépén tárolódnak.