császári és királyi 39. gyalogezred

frame
Schweidnitz 1757 • Breslau 1757 • Olmütz 1758 • Grüszau 1759 • Gottesberg 1759 • Friendland 1759 • Landshut 1760 • Belgrád 1787 • Szabács 1788 • Jemappe 1793 • Cateau 1794 • Mantua 1796 • Rivoli 1796 • Neumarkt 1796 • Tagliamento 1797 • Hocheim 1797 • Legnano 1799 • Marengo 1799 • Trebbia 1799 • Mantua 1799 • Genova 1800 • Marengo 1800 • Asiano 1801 • Castelfranco 1801 • Bosen 1805 • Lanchut 1809 • Neumarkt 1809 • Aspern 1809 • Pozsony 1809 • Podubnie 1812 • Moszkva 1812 • Villach 1813 • Drezda 1813 • Mincio 1814 • Conflans 1815 • Óbecse 1848 • Perlász 1848 • Kápolna 1849 • Isaszeg 1849 • Buda 1849 • Komárom 1849 • Nagysalló 1849 • Vác 1849 • Debrecen 1849 • Temesvár 1849 • Solferino 1859 • Mailand 1859 • Custozza 1866 • Königgrätz 1866 • Dolnje Tuzla 1878 • Doboj 1878 • Lemberg 1914 • Komarno 1914 • Lesnovice 1914 • Blozew Gorny 1914 • Dukla 1914 • Nagycsertész 1915 • Szálnok 1915 • Hoher Trieb 1915 • Isonzó 1915 • Isonzó 1916 • Isonzó 1917 • Kőhalom 1916 • Mogyoróstető 1916 • Sósmező 1916 • Fajti Hrib 1917 • Piave 1918 • Montello 1918 • 

Életrajzok előzetes

2018. August 15. 11:47

 

  1. vitéz dr. Abari Antal egy éves főhadnagy, városi tanácsnok, Hajdúböszörmény. Született 1896-ban Hajdúböszörményben. Az I. világháborúban a cs. és kir. 39. gyalogezred katonájaként harcolt. A frontra a XXIII. menetzászlóaljjal került ki, és többek között a III. zászlóaljban szolgált. Kitüntetései: I. osztályú (Nagy) Ezüst Vitézségi Érem, Károly Csapatkereszt ( Vitézek albuma, Lépesfalvi)
  2. Abari Sándor gazdálkodó, Hajdúböszörmény. Született 1890-ben Hajdúböszörményben. A világháborúban 1914-től harcolt a cs. és kir. 39. gyalogezred tagjaként, és végigharcolta a világháborút. Megsebesült, majd dobhártyarepedést szenvedett, végül arcrák támadta meg. Leszerelt, majd betegségeiből kifolyólag 1924-ben elhunyt. Felesége: Nagy Margit. Két gyermeke volt. (Hajdúvármegye és Debrecen adattára, 1937)
  3. Adamovich János. Született 1830-ban Újvidéken. A 39. gyalogezredben 1847-ben hadfi, majd 1848 tavaszán tizedes. Az ezreddel harcolt a szerbek ellen a Délvidéken, majd ezredével együtt csatlakozott a honvédsereghez, Őrmester, majd 1849 áprilisában hadnagy a II. zászlóaljnál. A zászlóaljjal együtt tette le a fegyvert Péterváradon. A szabadságharc után beállt a 10. gyalogezredhez, ahonnan 1859-ben mint tizedes szerelt le.  (Bona Gábor: Hadnagyok és főhadnagyok az 1848/49. évi szabadságharcban)
  4. Adorján István dazdálkodó, Vedresábrány (ma Abrămuţ, Románia). Született 1897-ben Vedresábrányban. A világháború idején, 1917-ben vonult be a cs.  és kir. 39. gyalogezredhez és Könnigrätzben kapott kiképzést. Az olasz harctérre került, és Asiago körül, a Hétközség fennsíkján harcolt. 1918 júniusában gázmérgezést szenvedett. Az összeomláskor szerelt le. Neje: Balogh Piroska. Gyermeke: Lajos. (A magyar katona-századunk legszebb magyar csatái 1943)
  5. vitéz Agárdy Lajos tartalékos főhadnagy, református kollégiumi háznagy, Debrecen. Született 1889-ben Hajdúszoboszlón.  Az I. világháborúban a cs. és kir. 39. gyalogezred katonájaként az orosz és olasz harctéren harcolt. A 8. isonzói ütközetben, 1916 október 6-án megsebesült. Kitüntetései: : I. osztályú (Nagy) Ezüst Vitézségi Érem, II. osztályú (Kis) Ezüst Vitézségi Érem, Károly Csapatkereszt, Sebesültek érme, az Országos Vitézi Székdícsérő oklevele. ( Vitézek albuma, Lépesfalvi)
  6. Alexich, József százados. Született 1832-ben Eszéken. A cs- és 39. gyalogezredben 1846-ban hadfi. Az ezreddel harcol 1848-ban a szerbek ellen a Délvidéken, majd azzal együtt a honvédseregbe lép. 1849 januárjában átlép a császáriakhoz, majd a szabadságharc bukása után az újjászervezett ezrednél folytatja katonai pályáját főhadnagyi rendfokozattal. Századosként esett el az olasz hadjáratban Legnano-nál 1859. augusztus 26-án. (Bona Gábor: Hadnagyok és főhadnagyok az 1848/49. évi szabadságharcban)
  7. vitéz Alföldi Ernő zászlós, tanító. Született 1887-ben Székelyhídon. Az I. világháborúban a cs. és kir. 39. gyalogezred I. zászlóaljában harcolt. Kitüntetései: I. osztályú (Nagy) Ezüst Vitézségi Érem, Károly Csapatkereszt (Vitézek albuma, Lépesfalvi)
  8. vitéz Alföldi Sándor közvitéz, földműves. Született 1891-ben Hajdúböszörményben. Az ’. világháborúban a cs. és kir. 39. gyalogezred katonájaként harcolt. Kitüntetései: I. osztályú (Nagy) Ezüst Vitézségi Érem, II. osztályú (Kis) Ezüst Vitézségi Érem, Bronz Viézségi Érem, Károly Csapatkereszt, Sebesültek Érme. ( Vitézek albuma)
  9. Almási László Mezőberény. Született 1885-ben. A cs. és kir. 39. gyalogezred katonájaként halt hősi halált 1917. december 31-én az olasz harctéren. Felesége: Bátori Sára. (Mezőberény község hősi halottainak emlékalbuma)
  10. Alter (1848/49 Eldődi) György százados. Született 1812 (1818?) Füzér. Nemesi származású. A 39. gyalogezredben 1833-tól szolgált, majd 1845-ben, mint őrvezető szerelt le. A katonai szolgálatot 1847-től az 51. gyalogezredben folytatta. A szabadságharc alatt elérte a századosi rendfokozatot, és a 31., 67. honvédzászlóaljaknál, illetve a 2. vadászezrednél szolgált. Elhugyt 1865. március 31-én. (Bona Gábor: Századosok az 1848/49. évi szabadságharcban)
  11. Andirkó János hentes és mészáros, Debrecen. Született 1897-ben Debrecenben. A cs. és kir. 39. gyalogezredhez 1915-ben vonult be, és az olasz harctéren harcolt. Kétszer sebesült meg. Tizedesként szerelt le. Kitüntetései: I. osztályú (Nagy) Ezüst Vitézségi Érem, Bronz Vitézségi Érem két alkalommal, Sebesültek Érme, Károly Csapatkereszt. Neje: Verdes Mária. (Hajdúvármegye és Debrecen adattára, 1937)
  12. Andrasits János. Született 1813-ban vagy 1814-ben Lugoson, vagy Zsombolyán. Katonai szolgálatát önkéntesként kezdte a 61. gyalogezrednél. Miután egy évvel korábban leszerelt, önkéntesként belépett a 39. gyalogezredbe. 1843-ban már őrvezető volt. A szabadságharcban őrmesterré, majd 1949 júliusában hadnaggyá léptették elő. Az ezred I. zászlóaljának tisztjeként esett fogságba 1849-ben. A szabadságharc leverése után besorozták az újjászerveződő ezredbe, ahonnan 1852-ben bocsátották el. (Bona Gábor: Hadnagyok és főhadnagyok az 1848/49. évi szabadságharcban)
  13. dr. Angyal Zoltán kereskedő, a filozófia doktora. Született 1891-ben Hajdúböszörményben. A világháborúban 1916-tól 1918 decemberéig a cs. és kir. 39. gyalogezred kötelékében harcolt. (Hajdúvármegye és Debrecen adattára, 1937)
  14. vitéz Antal János gazdálkodó, Debrecen. Született 1890-ben Debrecenben.  . Tényleges katonai szolgálatra 1911-ben vonult be a cs. és kir. 39. gyalogezredhez és Boszniában nyerte kiképzését. A világháború kitörésekor az első menettel került ki a szerb harctérre, ahol több ütközetben vett részt.  Ezután az orosz harcvonalon Rohatin és Komarnov körül harcolt. Itt a jobb karján két helyen megsebesült. Felépülése után az olaszok ellen küzdött a Doberdón, ahol a lábán sebesült, majd ott érte az összeomlás. A Magyar Királyi Honvédségnél 1940/41-ben a légvédelemnél teljesített szolgálatot. Mint szakaszvezető szerelt le. Kitüntetései: I. osztályú (Nagy) Ezüst Vitézségi Érem, II. osztályú (Kis) Ezüst Vitézségi Érem, Bronz Vitézségi Érem kétszer, Károly-csapatkereszt, Sebesültek Érme, az 1912-13-as (Mozgósítási) Emlékkereszt, III. osztályú Legénységi Szolgálati Jel, Délvidéki Emlékérem. Neje: Bakdács Julianna. (A magyar katona-századunk legszebb magyar csatái 1943, Vitézek albuma)
  15. vitéz Antal János szakaszvezető,  gazdálkodó Hajdúszovát. Született 1897-ben Hajdúszováton. Az I. világháborúban a cs. és kir. 39. gyalogezred katonájaként harcolt. Kitüntetései: I. osztályú (Nagy) Ezüst Vitézségi Érem, II. osztályú (Kis) Ezüst Vitézségi Érem,Bronz Vitézségi Érem, Károly csapatkereszt. (Vitézek albuma)
  16. vitéz Antal Lajos szakaszvezető, gazdálkodó Kaba. Született 1890-ben Tordán. Az I. világháborúban a cs. és kir. 39. gyalogezred katonájaként harcolt. Kitüntetései: I. osztályú (nagy) Ezüst Vitézségi Érem, Bronz Vitézségi Érem, Sebesültek Érme. (Vitézek albuma)
  17. Antalóczy Albert antalóczi, községi főjegyző, Kenézlő. Született 1897-ben Tokajban. A cs. és kir. 39. gyalogezredben végzett tiszti iskolát Könniggrätzben és Debrecenben. 1916-tól küzdötte végig a világháborút, az orosz, olasz és a román fronton. 1916-ban megsebesült. A 85. gyalogezredhez helyezték át, és mint hadnagy szerelt le. Leszerelése után a Székely Hadosztály kötelékében teljesített szolgálatot. Kitüntetései: Bronz Vitézségi érem, Károly-csapatkereszt, Magyar Háborús Emlékérem. (A magyar katona-századunk legszebb magyar csatái 1943)
  18. Annyok Károly hentesmester, Debrecen. Született 1871-ben Debrecenben. Tényleges katonai szolgálatát 1892-ben kezdte a cs. és kir. 39. gyalogezred katonájaként. Neje: Oláh Eszter. Fiai: Károly és Lajos, végigharcolták a világháborút. Károly hadnagyként szerelt le. (Hajdúvármegye és Debrecen adattára, 1937)
  19. apagyi Apagyi Antal ügyvéd és földbirtokos.Született 1824-ben (1825-ben?) Apagyon. A szabadságharcban a 10. honvédzászlóaljban harcolt, majd 1849 májusában a 94. honvédzászlóalj hadnagyává léptették elő. A szabadságharc leverése után besorozták az újjászerveződő 39. gyalogezredbe, ahonnan 1860-ban szerelt le. A Szabolcs megyei Honvédegylet tagja volt. Érsemjénben halt meg 1887-ben. (Bona Gábor: Hadnagyok és főhadnagyok az 1848/49. évi szabadságharcban)
  20. Apátzay Pál született Máramarosszigeten 1823-ban. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörése előtt a cs. és kir. 39. gyalogezred altisztjeként szolgált annak gránátos osztályánál, Budán. Szeptemberben az 50. Hunyadi önkéntes csapat hadnagyaként harcol Jellasics csapatai ellen. Csapata honvédzászlóaljjá alakulása után főhadnagy annak Eszéken szolgáló osztályánál. Az eszéki vár feladása után Debrecenben fegyverbeszerzéssel foglalkozik, majd a hódmezővásárhelyi újonctelepen szolgál. (Bona Gábor: Hadnagyok és főhadnagyok I. kötet)
  21. Aranyos József százados. Született 1822-ben Újfehértón. A 39. gyalogezredben 1838-tól szolgált, mint önkéntes. Az ezreddel őrmesterként harcolt a szerbek ellen a Délvidéken 1848 nyarán, majd szeptemberben a 26. honvédzászlóaljnál szolgált tovább, mint hadnagy. Később az 50. honvédzászlóaljban harcolt. A szabadságharc végén az 1. sz. hadikórház parancsnoka, mint százados. A szabadságharc után besorozták a 14. gyalogezredhez, ahonnan 1851 szeptemberében szerelt le. (Bona Gábor: Századosok az 1848/49. évi szabadságharcban)
  22. Argyelán Sándor gyalogos, községi altiszt, Nagyvárad. Született 1881-ben Nagylétán. A cs. és kir. 39. gyalogezredhez 1914-ben vonult be. Az olasz fronton súlyos betegség következtében elvesztette az egyik lábát. Fronton szerzett betegsége következtében 1932-ben elhunyt. Kitüntetései: II. osztályú (Kis) Ezüst Vitézségi Érem, Bronz Vitézségi Érem, Károly Csapatkereszt. (Erdélyi ezredek a világháborúban)
  23. Augustin Kristóf hadnagy. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc alatt az ezred I. zászlóaljában harcolt. (Bona Gábor: Hadnagyok és főhadnagyok az 1848/49. évi szabadságharcban)
  24. vitéz Ács Imre gazdálkodó, Konyár. Született 1880-ban Konyáron. Az I. világháborúban a cs. és kir. 39. gyalogezred katonájaként harcolt. Kitüntetései: I. osztályú (nagy) Ezüst Vitézségi Érem, II. osztályú (Kis) Ezüst Vitézségi Érem, Károly Csapatkereszt. (Vitézek albuma)
  25. vitéz Ács Mihály gazdálkodó, Nyírmártonfalva. Született 1883-ban Hajdúsámsonban. Az I. világháborúban a cs. és kir. 39. gyalogezred katonájaként harcolt. Kitüntetései: I. osztályú (nagy) Ezüst Vitézségi Érem. (Vitézek albuma)
  26. vitéz Áros  Sándor tizedes, gazdálkodó Derecske. Született 1896-ban Derecskén. Az I. világháborúban a cs. és kir. 39. gyalogezred katonájaként harcolt. Kitüntetései: I. osztályú (nagy) Ezüst Vitézségi Érem, II. osztályú (Kis) Ezüst Vitézségi Érem, Bronz Vitézségi Érem, Sebesültek Érme, Károly Csapatkereszt. (Vitézek albuma)
  27. vitéz Árva Gergely őrvezető, gazdálkodó Balmazújváros. Született 1898-ban Balmazújvároson. Az I. világháborúban a cs. és kir. 39. gyalogezred katonájaként harcolt. Kitüntetései: I. osztályú (nagy) Ezüst Vitézségi Érem, II. osztályú (Kis) Ezüst Vitézségi Érem, Bronz Vitézségi Érem, Károly Csapatkereszt. (Vitézek albuma)
  28. Árva Mihály gazdálkodó, a nagylétai Tűzharcos Szövetség alelnöke, Nagyléta (ma Létavértes- a szerző). Született 1886-ban Nagylétán. A cs. és kir. 39. gyalogezredben 1907-től szolgálta katona éveit és a világháború kitörésekor a 2. menetzászlóaljjal került az orosz harctérre. 1914. december 27-én a duklai szoros körüli harcokban orosz fogságba esett, ahol 1918 novemberéig sínylődött. Kitüntetése a Károly-csapatkereszt. Neje: Guba Rozális, gyermeke: Mihály, a délvidéki országrész felszabadításában vett részt, és mint tizedes teljesített katonai szolgálatot. A Délvidéki Emlékérem tulajdonosa. (A magyar katona-századunk legszebb magyar csatái 1943)
  29. vitéz Árvai Imre őrvezető, szolga, Pestszenterzsébet. Született 1893-ban Emődön. A háború előtt napszámos volt. Az I. világháborúban a cs. és kir. 39. gyalogezred katonájaként harcolt. A Nagy ezüstöt József főherceg tűzte mellére 1915 február 22-én vagy 23-án, , mivel sebesülései és betegsége dacára több napig az első vonalban maradt.  A kitüntetést Le Beau tábornok személyesen kérvényezte számára. A kitűntetést Szopkón, a 17. hadosztály egészségügyi intézetében adták át neki. Bal combján és jobb karjának sebeit (utóbbinak csontját a lövedék eltörte) maga kötözte be, orvost csak erős gyomorhurutos panaszaival keresett fel. Két, 4 és 1 héttel korábban szerzett lőtt sérüléseit csak akkor látta el először egészségügyi személyzet.  Kitüntetései. I. osztályú (Nagy) Ezüst Vitézségi Érem, Károly Csapatkereszt, Sebesültek Érme kétszer. (Vitézek albuma, Lépesfalvi, A háború, amilyennek én láttam I. kötet 454. oldal)
Szerző (forrás): Kiss Róbert
Az oldal üzemeltetője süti fájlokat (cookie) használ, az adatvédelmi szabályzat rendelkezései szerint. A süti fájlok a számítógépén tárolódnak.