39-es nóta - Tikos Béla visszaemlékezése
Tikos Béla az I. világháború alatt a cs. és 39. gyalogezred tisztjeként harcolt. Neve többek között a magyar Alföld fásítása érdekében végzett érdemei miatt maradt meg szakmai körökben. A Hortobágy szerelmese volt. Lánya, Tikos Sára és veje, Simor Ottó a debreceni Csokonai Színház elismert színészei voltak.
Bár hosszabb írás is készül életéről és szolgálatáról, most mégis csak egy rövid írást adnék egy visszaemlékezéséről. Az oldalon foglalkoztunk már a 39-esek által énekelt nótákról – hisz ők még akkor szolgáltak, amikor a népdal élő dolog volt. Tikos Béla visszaemlékezése szerint amikor a 39-esek bevonultak 1914-ben Kamenyec Podolszkba (ma Ukrajna), a katonák egy nótát énekeltek nagy lelkesedéssel, holott annak semmilyen katonai vonatkozása nincs:
„Debreceni csárda körül zsindelyes,
Benne a galambom szobamindenes.
Rá van a kezére mindenféle bízva,
Csak a szerelem van tőle eltiltva ...”[1]
A népdal első sorának több változata van, így Bartók Béla „Pozsonyi/Besztercei csárda cserépzsindelyes,” míg Kodály Zoltán „A kassai csárda végig zsindelyes” kezdettel gyűjtötte 1916-ban és 1917-ben. Mindenesetre a 39-eseknek természetes volt a debreceni behelyettesítés, hiszen a Leveles csárdába nagyon sok 39-es katona járt a háború kitörése előtt kimenőn, és ez bizonyára a háború alatt is előfordult.
[1] Debreceniek visszaemlékezése a világháborura. Vitéz Tikos Béla főerdőmérnök visszaemlékezése. Debreczen napilap 1933. május 21. 19. o.
