löwenkampfi Burdina Alajos (Burdina von Löwenkampf, Alois) őrnagy. Született 1802-ben Brussnovitz-ben. Olasz eredetű katonacsaládba született, édesapja császári és királyi tiszt volt. Ennek megfelelően katonai nevelőintézetben tanult, majd 1820-tól közlegény a 35. gyalogezredben. A 39. gyalogezredben 1829-ben már zászlósként szolgál. 1832-ben hadnagy, 1835-ben főhadnagy, majd 1842-ben már százados-hadnagy (Capitän-Lieutenant, azaz olyan törzsszázad parancsnoka, melynek tulajdonosa eredeti beosztása miatt a század vezetését valójában a százados-kapitány látja el). 1845-ben már századosként szolgál, és a forradalom kitörése ebben a rendfokozatban, illetve beosztásban találja. Őrnagyként 1849 elején az ezred I. zászlóaljának parancsnoka, majd rövid áthelyezés után (a második 41. honvédzászlóalj szervezését hajtja végre), 1849. május 14-től a III. zászlóalj parancsnoka. A zászlóaljjal együtt vett részt Buda ostromában, és 1849. május 21-én a végső roham végrehajtása közben hősi halált halt. Hadtestparancsnoka, Máriássy János ezredes visszaemlékezése szerint az első törzstiszt volt, aki bejutott a várba. Bár származását nézve nem volt magyar, a zavaros politikai helyzet, majd a trónfosztás ellenére végig kitartott ezredünk, és annak magyar katonái mellett. Az ellenség golyója zászlóalja élén találta el, és emiatt a honvédelem napján mindig emlékeznünk kell az egyik legbátrabb zászlóaljparancsnokunkra. Ma az ostromban elesett tisztek között, a Fiumei úti Nemzeti Sírkert 1848-49-es szabadságharcosok sírkertjében nyugszik. (Bona Gábor: Tábornokok és törzstisztek a szabadságharcban, Geschichte k. k. Infanterie-Regiment Nr. 39. , A szabadságharc kilenc nagy csatája, az érintett osztrák sematizmusok)