császári és királyi 39. gyalogezred

frame
Schweidnitz 1757 • Breslau 1757 • Olmütz 1758 • Grüszau 1759 • Gottesberg 1759 • Friendland 1759 • Landshut 1760 • Belgrád 1787 • Szabács 1788 • Jemappe 1793 • Cateau 1794 • Mantua 1796 • Rivoli 1796 • Neumarkt 1796 • Tagliamento 1797 • Hocheim 1797 • Legnano 1799 • Marengo 1799 • Trebbia 1799 • Mantua 1799 • Genova 1800 • Marengo 1800 • Asiano 1801 • Castelfranco 1801 • Bosen 1805 • Lanchut 1809 • Neumarkt 1809 • Aspern 1809 • Pozsony 1809 • Podubnie 1812 • Moszkva 1812 • Villach 1813 • Drezda 1813 • Mincio 1814 • Conflans 1815 • Óbecse 1848 • Perlász 1848 • Kápolna 1849 • Isaszeg 1849 • Buda 1849 • Komárom 1849 • Nagysalló 1849 • Vác 1849 • Debrecen 1849 • Temesvár 1849 • Solferino 1859 • Mailand 1859 • Custozza 1866 • Königgrätz 1866 • Dolnje Tuzla 1878 • Doboj 1878 • Lemberg 1914 • Komarno 1914 • Lesnovice 1914 • Blozew Gorny 1914 • Dukla 1914 • Nagycsertész 1915 • Szálnok 1915 • Hoher Trieb 1915 • Isonzó 1915 • Isonzó 1916 • Isonzó 1917 • Kőhalom 1916 • Mogyoróstető 1916 • Sósmező 1916 • Fajti Hrib 1917 • Piave 1918 • Montello 1918 • 

39-es életutak az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban III. A szabadságharc alatt az ezredből kilépett, illetve a császáriakhoz átállt tisztek

beolvasas0032b-1.jpg
Fotó:
2017. April 10. 14:41

   1848 második felében már látszott, hogy az ezred háborúba fog lépni. Az ezred katonái Pétervárad falairól nézték a szerbek által felgyújtott falvakat, és miután bevetették őket, az is világossá vált, hogy a szerbek között egykori 39-es tisztek is vannak. Az események végül zendüléshez vezettek, és így a 39. gyalogezred a magyar kormány mellé állt. 

   A tiszti kar jelentős része nem magyar nemzetiségű volt. Mint ilyenek, a kormány rendelkezései értelmében szabadon távozhattak az országból, amennyiben megesküdtek, hogy nem fognak fegyvert a magyarok ellen. Bár a forradalmi eszmék sokakat megfertőztek, természetesen voltak, akik éltek a lehetőséggel. A neveket nézve látjuk, legtöbbjük nem volt magyar, így nem kezelhetjük őket árulóként. Egy századnyi erő kivételével nem tudták alegységeiket is a magyar ügy ellen fordítani, bár erre több próbálkozás is volt. 

   Voltak, akik hónapokig keményen harcoltak a honvédseregben, majd mégis a kilépés mellett döntöttek.  Furcsa háború volt. A csatamezőn könnyen találkozhatott valaki az ellenség sorai között testvérével, iskolatársával, vagy korábbi ezredtársaival. Ez bizonyára a magyaroknak is gondot okozhatott, elképzelhető, mit jelentett egy született osztráknak vagy csehnek. 

   Láthatjuk azt is, hogy az átállók sok esetben osztrák  hadbíróság elé álltak, és büntetésben, vagy mellőzöttségben részesültek. Előfordult bizony az is, hogy a császári tiszt a szabadságharc után együtt raboskodott a lázadókkal!

 A képet Mihucz Péter rajzolta.

A névsor alapvetően Bona Gábor munkái alapján készült ( Hadnagyok és főhadnagyok az 1848/49. évi szabadságharcban I.-III., Századosok az 1848/49. évi szabadságharcban I.-II., Tábornokok és törzstisztek az 1848/49. évi szabadságharcban).

 A névsor nem teljes, pillanatnyi kutatási állapotot tükröz!

 

Fsz Név Rendfokozat Átlépés ideje Megjegyzés
1. Alexich, József hadnagy 1849 január 1849 őszétől főhadnagy újra  a 39. gyalogezredben. 1859-ben esik el századosként Legnano-nál (Itália)
2. Balbi, Dominik, báró századkapitány 1848 december 6. Az 1. zászlóalj parancsnoka Péterváradon.
3. Baussnern József ezredes 1849 március-április Mint az ezred parancsnoka, 1848 december 20-n kérésére nyugalmazzák. Péterváradról Perczel Mór, mint megbízhatatlant, március 28-án kiutasítja. Ezek után jelentkezik a császáriaknál.
4. Bosičkovič, Josip százados 1848 december Visszaveszik a császári hadseregbe. 1850-ben főszázadosként nyugalomba vonul
5. Bourguignon, Szaniszló, báró főhadnagy 1849 január eleje Csehországi születésű. Századosként visszaveszik a császári haderőbe. 1877-ben altábornagy és Bécs katonai térparancsnoka
6. Burdina von Lőwenkampf, Friedrich főhadnagy 1849 januát eleje Péterváradnál áll át a császáriakhoz. A szabadságharc után a 39. gyalogezredben folytatja pályafutását, amit 1855-ben őrnagyként fejez be.
7. Cabalini von Ehrenburg, Josef alezredes 1848 október Az ezredet elhagyva az aradi császári őrséghez csatlakozik.
8. Caesar, Miksa hadnagy 1848 vége Péterváradról szökik át a császáriakhoz. A szabadságharc után hadnagyként visszaveszik az ezredhez. 1876-ban századosként őrnagyi címel lép nyugdíjba.
9. Csivič, Janko alszázados 1849 január 15 Kérésére Péterváradról elbocsátják. A szabadságharc után a hadbíróság felment, majd főhadnagyként nyugalmazzák.
10. Doda (Dada) György alszázados   A III. zászlóalj tiszjeként  megtagadja a szolgálatot, és a szabadságharc végéig őrizetben van. A szabadságharc után folytatja katonai pályáját a 39. gyalogezredben, ahonnan 1857-ben nyugalmazzák.
11. Elsner, Karl őrnagy 1849 január eleje 1848 decemberében az I. zászlóalj parancsnoka Péterváradon. Januárban átáll a szerb felkelőkhöz. 
12. Gyurich Sándor   1848 vége Péterváradról szökik át a császáriakhoz. A szabadságharc után hadnagyként visszaveszik az ezredhez. 1871-ban 39-es őrnagyként megy nyugdíjba.
13. dévaványai Halasy Lajos százados 1849 január Pesten jelentkezik a császáriaknál. A szabadságharc leverése után az ezredben folytatta tiszti pályáját századosként. 
14. Hauschka, Franz treuenfelsi százados 1849 március A szabadságharc után a 39. gyalogezredben folytatja pályáját, és 1868-ban ezredesként, vezérőrnagyi címmel megy nyugdíjba
15. Hascho Sámuel hadnagy 1848 december A szabadságharc után visszaveszik az ezredbe. 1876-ban megy nyugdíjba a 44. gyalogezredtől őrnagyként, alezredesi címmel
16. Kessegic, Hugó őrmester 1849 1848 január 20-án kérésére elbocsátják az ezredtől, és május 1-vel hadnagy a cs. és kir. 7. határőrezredben
17. Komoray István alszázados 1849 január 26 A debreceni hadfogadó parancsnoka, majd a II. zászlóaljhoz vezénylik, de betegségre hivatkozva nem szolgál tovább..
18. Kovachóczy Gábor, kovachózi főhadnagy 1849 július 6 1848 végén kilép a honvédseregből, és a jelzett időpontban hadnagy a 6. csendőrezredben.
19. König Ignác hadnagy 1848 október Az aradi várőrséggel áll át a császári oldalra. 1849 szeptemberétől főhadnagy a 39.gyalogezredben. 1866-ban a 60. gyalogezred őrnagyaként megy nyugdíjba.
20. Krautwald József főhadnagy 1848 december 25 Péterváradról megy át a császáriakhoz. A szabadságharc után százados a 39. gyalogezredben. 1867-ben a 38. gyalogezred parancsnoka lesz, később tábornokká lép elő.
21. Märchel, Peter  százados, őrnagyi cím 1849 január 20. Saját kérésére nyugalmazzák
22. Mattasovich Ferenc főhadnagy 1848 október 23 Szabadságra távozik az ezredtől, és átlép a császáriakhoz. 
23. Milletich, Timót őrmester 1849 január 30. Kérésére bocsátják el. Visszatér a császári haderőbe, és 1880-ban, mint az 50. gyalogezred nyugdíjasa vonul nyugalomba.
24. Nagel (1848/49 Körmey) Ferenc százados 1849 július 11. 1848-ban a máramarosszigeti hadfogadó iroda parancsnoka. Budán jelentkezik a császáriaknál.
25. Nürnberger Emánuel hadnagy 1849 február 19 Kérésére bocsátják el. A szabadságharc után főhadnagy a 39. gyalogezredben. 1860-ban századosként vonul nyugalomba.
26. Oberfrank Ferenc századkapitány 1849 január eleje aa gránátos osztálynál szolgált, és részt vett a pákozdi csatában
27. Patteri, Attilio márki százados 1849 július 11. Már az év elején elhagyja az ezred III. zászlóalját. A szabadságharc után a 39. gyalogezredben folytatja katonai pályáját
28. Pavich, Adolf alszázados 1849 január eleje Péterváradról szökik át a császáriakhoz
29. Peitzker, Johann századkapitány 1849 január 15. Kérésére bocsátják el. Március 28-án Perzel, mint megbízhatatlant kiutasítja a várból. A szabadságharc után folytatja a katonai pályáját.
30. Pintzer, Gyula főhadnagy 1849 eleje Kilép és jelentkezik a császáriaknál. A katonai bíróság felmenti, és a szabadságharc után a 39. gyalogezredben szolgál. 1858-ban századosként megy nyugdíjba az ezredtől
31. Pitz, Friedrich főhadnagy 1849 december 7. Kérésére bocsátják el. Folytatja pályáját a császári haderőben és őrnagyi rendfokozatot ér el.
32. Pozernich András hadnagy 1849 március 21 Péterváradról szökik át a császáriakhoz. A szabadságharc után hadnagy a 29. gyalogezredben.
33. Putzker István hadnagy 1849 január 18 Péterváradról szökik át a császáriakhoz. A szabadságharc után a 39. gyalogezredben szolgál. 1859-ben megy nyugdíjba az ezredtől.
34. Schäfer Pál alhadnagy 1849 március 28 Kilép és jelentkezik a császáriaknál. A katonai bíróság felmenti, és a szabadságharc után folytatja katonai pályáját.
35. Schöffmann, Josef alszázados 1849 július közepe Végigharcolja a III. zászlóaljjal a tavaszi hadjáratot, Nagysallónál és Buda ostrománál megsebesül. A hadbíróság lefokozza.
36. Sidler (Siedler) Károly hadnagy 1849 március vége Péterváradon kilép a honvédségtől. Hadnagyként veszik vissza a császári haderőbe.
37. Sinvel János főhadnagy 1849 március 29 Péterváradon kilép a honvédségtől. Főhadnagyként veszik vissza a szabadságharc után, október 1-n a 39. gyalogezredbe.
38. Sturm Henrik főhadnagy 1849 március 28 Péterváradon kilép a honvédségtől. századoskénnt veszik vissza a szabadságharc után a 39. gyalogezredbe. 1850-ben leszerel.
39. Tasch, Karl főhadnagy   Katonai pályáját a császári haderőben folytatja.
40. Thanböck, Franz főhadnagy 1849 január 15 Péterváradon kérésére január 15-el elbocsátják, de még előtte, január elején átáll a császáriakhoz. A szabadságharc után százados a 39. gyalogezredben.
41. Thanböck, Gottfried főhadnagy 1849 január eleje A 39. gyalogezred máramarosszigeti hadfogadó állomásának parancsnoka. Franz testvéréhez hasonlóan átáll a császáriakhoz. A szabadságharc után százados a 39. gyalogezredben.
42. Thomich Benjamin alhadnagy 1848/49 fordulója  
43. Trausch (Trausen) Sándor főhadnagy 1849 március 28 Péterváradról lép ki a honvédseregből. A szabadságharc után százados a 39. gyalogezredben
44. Wallenweber, Ludwig főhadnagy 1849 január Péterváradon áll át a császáriakhoz. A szabdságharc után visszaveszik a 39. gyalogezredbe.
45. Weinhengst Ferenc főhadnagy 1849 március 28 A szabadságharc alatt a Hadi Főranodában és a péterváradi kórház kötelékében is szolgál. Az 1848 június 11-i karlócai harcban megsebesül. 1849 március 28-án elhagyja a honvédsereget. A szabadságharc után az ezredben folytatja tiszti pályáját, és az 1859-es háborúban halálos sebet kap.
46. Zoja Márk alhadnagy 1849 január 25 A temesvári várőrségnél jelentkezik a császáriaknál. A hadbíróság felmenti, és a 39. gyalogezrednél folytatja pályáját. 1865-ben, mint százados megy nyugdíjba.
Szerző (forrás): KIss Róbert
Az oldal üzemeltetője süti fájlokat (cookie) használ, az adatvédelmi szabályzat rendelkezései szerint. A süti fájlok a számítógépén tárolódnak.