császári és királyi 39. gyalogezred

frame
Schweidnitz 1757 • Breslau 1757 • Olmütz 1758 • Grüszau 1759 • Gottesberg 1759 • Friendland 1759 • Landshut 1760 • Belgrád 1787 • Szabács 1788 • Jemappe 1793 • Cateau 1794 • Mantua 1796 • Rivoli 1796 • Neumarkt 1796 • Tagliamento 1797 • Hocheim 1797 • Legnano 1799 • Marengo 1799 • Trebbia 1799 • Mantua 1799 • Genova 1800 • Marengo 1800 • Asiano 1801 • Castelfranco 1801 • Bosen 1805 • Lanchut 1809 • Neumarkt 1809 • Aspern 1809 • Pozsony 1809 • Podubnie 1812 • Moszkva 1812 • Villach 1813 • Drezda 1813 • Mincio 1814 • Conflans 1815 • Óbecse 1848 • Perlász 1848 • Kápolna 1849 • Isaszeg 1849 • Buda 1849 • Komárom 1849 • Nagysalló 1849 • Vác 1849 • Debrecen 1849 • Temesvár 1849 • Solferino 1859 • Mailand 1859 • Custozza 1866 • Königgrätz 1866 • Dolnje Tuzla 1878 • Doboj 1878 • Lemberg 1914 • Komarno 1914 • Lesnovice 1914 • Blozew Gorny 1914 • Dukla 1914 • Nagycsertész 1915 • Szálnok 1915 • Hoher Trieb 1915 • Isonzó 1915 • Isonzó 1916 • Isonzó 1917 • Kőhalom 1916 • Mogyoróstető 1916 • Sósmező 1916 • Fajti Hrib 1917 • Piave 1918 • Montello 1918 • 

39-es katona levele Csehországból

szoboszlai1.jpg
Fotó:
2022. August 27. 11:44

 

 

   Szoboszlai János őrvezető 1873-ban született Debrecenben. Szülővárosában, a Baross utca 9. szám alatt élt feleségével, Szoboszlai Jánosné, született Kovács Eszterrel. Édesapjának 1919 júliusi halálának idején olasz hadifogságban volt, ami annak gyászértesítésből derül ki.[1]

               Az 1.világháború alatt Szoboszlai János a 39. gyalogezred kötelékében harcolt. Részese volt annak, amikor a 39. gyalogezred pótzászlóalját Debrecenből a csehországi Königgrätz-be (ma Hradec Kralové) helyezték.  A pótzászlóaljjal együtt, vasúti szállítással került át az új állomáshelyre. Mint lapjaiból kiderül, 1915. június 15-én, 3 órakor érkezett meg a pótzászlóalj az egyébként igen szép városba. Az, hogy minden hazaküldött lapja egy-egy, a város szépségét bemutató lap, nem lehet véletlen. Hradec Kralove nagyon szép város, terekkel, hangulatos utcákkal.  A lakhelyére is utal, az 1915 június 17-én feladott lapjában, mely a város múzeumát ábrázolja: „Ez a Muzeum emelet lakunk ez előt folyik az elbe gyönyörű épület…”(Bizony, az Elba folyó valóban ott folyik, sajnos vize két fiatal 39-es életét is követelte).

               Szoboszlai őrvezető az olasz harctéren hamarosan fogságba esett. Fogságba eséséről a 409. számú veszteségrajstrom is beszámol.  Már 1915-ben tudta értesíteni családját, hogy él, és vele együtt fogoly Téglási Gergely, Borbély Ferenc, Nagy Antal, Nagy József, és Rácz János.[2] Egy 1919 nyarán a fogságból hazatérő 3-as honvéd hírt adott róla a lapokban, miszerint a fogolytáborban együtt voltak.[3] A fogságból szerencsésen hazatért, és folytatta életét Debrecenben.

               A 39-esek nem egy laktanyában voltak elhelyezve, hanem a város több pontján. Így a Múzeum mellett is. Sőt! Abban az épületben is, ahol a mai napig üzemel egy Monarchia korabeli stílust vivő (még Ferenc József kép is van a falon). Gyanítom, az egy jobb szállásnak számított….

 

Az első képeslap. "ma 3 órakor érkeztünk ide" (a szerző tulajdonában)

   "Minél előbb írjál, hogy vagy, a kedves apámék hogy vannak. Azt hisszük, hogy hosszú ideig ittmaradunk, azt mondják a tisztjeink. Csókollak kedves Esztikém, Jani."

 

 

1915. június 17. A szállás közeli múzeum a folyó partján.(a szerző tulajdonában)

   "Ez a Muzeum.Emellett lakunk, ezelőtt folyik az Elbe. Gyönyörű épület. Nincs semmi bajom. Kívánok neked és kedves anyáméknak jó egészséget. Csókollak Esztikém, Jani."

 

 

1915. június 19. "Szombat délig nem kaptam levelet...(a szerző tulajdonában)

   "Kedves Esztikém! Ma szombat délig nem kaptam levelet. Ha lehet, írjál, mert nagyon nyughatatlan vagyok, hogy nincs -e otthon valami baj. Nekem nincs semmi bajom. Jani."

 

 

1915. június 24. Aznap volt az ezred régi ezrednapja, a custozza-i ütközet emlékére

(1866. 06.24.), amire a levélben is utalás van. (a szerző birtokában)

   "Kedves Esztikém, ma csütörtökön itt ünnepelünk. Nem csinálunk semmit.. Semmi bajom. Levelet már kaptam 5-öt otthonról. Nagyon jólesett, hogy tudok rólatok valamit . Esztikém írd meg, ki oltott be, és fájt -e. Nem vagy -e beteg. Csókollak kedves Esztikém, apámékat is. Jani"

 

 

A Rudolfinum. Itt 39-es katonák is el voltak helyezve. 1915. június 25. (a szerző tulajdonában)

      "Tudatlak kedves Esztikém, hogy a szabadságból nem lesz semmi. Mi nem kapunk szabadságot, mivel jövő hónap elején innen már elmegyünk. Még mindig nincs egész felszerelésünk. Amit sürgönyileg kértem, azt visszaküldöm. Csókollak kedves Esztikém. Tisztelem édesapámékat."

 

1915. június28. (a szerző birtokában)

   "Kedves Esztikém, nincs semmi bajom. Kívánok neked és kedves apáméknak is jó egészséget. Írjál Esztikém sűrjen, már 3 nap nem kaptam tőled levelet. Tisztellek, csókollak Esztikém. Ma hétfőn reggel írtam  ezt. Jani"

 

 

 


[1] Egyetértés. 1. évfolyam 74. szám. 1919. július 30. 3. oldal

[2] Pesti Napló 66. évfolyam 253. szám. 1915. szeptember 10.

[3] Egyetértés 1. évfolyam 94. szám 1919. augusztus 23.

Szerző (forrás): Kiss Róbert
Az oldal üzemeltetője süti fájlokat (cookie) használ, az adatvédelmi szabályzat rendelkezései szerint. A süti fájlok a számítógépén tárolódnak.