A 39. gyalogezred kürtjele[1]

Az ezrednek fennállása alatt- bár egyre csökkenő számban – mindig volt kürtöse és dobosa, melyek a kezdetekben századszinten is megtalálható beosztások voltak. Abban a korban, amikor még nem léteztek híradó eszközök, az alegységeket kürtjelekkel irányították. A katonák, hogy ezeket a kürtjeleket könnyebben megtanulhassák, rövid mondókákat faragtak a kürtjelek ütemére. Hasonlóan, ahogy a „Tüzelj!” jelet ma is „Jól tüzelj! Jól tüzelj!  Jól tüzelj!” – mondókával ismerjük.   

Az általános jelek mellett minden ezrednek volt egy saját kürtjele, ami kifejezetten az adott egység katonáit gyülekeztette például egy roham után. Természetesen ezeknek szintén megvolt a saját mondókájuk. A 39. gyalogezred kürtjele a „Dom Miguel baka vigyázz!” volt. Hogy régi jel és mondóka volt, az bizonyos, hiszen az ezredet Dom Miguel ezrednek 1827 és 1866 között hívták.  Később a „Az öreg Dietrich, az öreg Dietrich!” változatot is használták, idős ezredparancsnokuk,  Dietrich Edler von Sachsenfels, Adolf ezredes után. Utóbbi 1880 és 1885 között töltötte be az ezredparancsnoki beosztást.

Hej, ha a dallamot is ismernénk…