császári és királyi 39. gyalogezred

frame
Schweidnitz 1757 • Breslau 1757 • Olmütz 1758 • Grüszau 1759 • Gottesberg 1759 • Friendland 1759 • Landshut 1760 • Belgrád 1787 • Szabács 1788 • Jemappe 1793 • Cateau 1794 • Mantua 1796 • Rivoli 1796 • Neumarkt 1796 • Tagliamento 1797 • Hocheim 1797 • Legnano 1799 • Marengo 1799 • Trebbia 1799 • Mantua 1799 • Genova 1800 • Marengo 1800 • Asiano 1801 • Castelfranco 1801 • Bosen 1805 • Lanchut 1809 • Neumarkt 1809 • Aspern 1809 • Pozsony 1809 • Podubnie 1812 • Moszkva 1812 • Villach 1813 • Drezda 1813 • Mincio 1814 • Conflans 1815 • Óbecse 1848 • Perlász 1848 • Kápolna 1849 • Isaszeg 1849 • Buda 1849 • Komárom 1849 • Nagysalló 1849 • Vác 1849 • Debrecen 1849 • Temesvár 1849 • Solferino 1859 • Mailand 1859 • Custozza 1866 • Königgrätz 1866 • Dolnje Tuzla 1878 • Doboj 1878 • Lemberg 1914 • Komarno 1914 • Lesnovice 1914 • Blozew Gorny 1914 • Dukla 1914 • Nagycsertész 1915 • Szálnok 1915 • Hoher Trieb 1915 • Isonzó 1915 • Isonzó 1916 • Isonzó 1917 • Kőhalom 1916 • Mogyoróstető 1916 • Sósmező 1916 • Fajti Hrib 1917 • Piave 1918 • Montello 1918 • 

Egy székely a 39-eseknél -

henter2.jpg
Fotó:
2020. December 26. 10:22

   Bár a 39. gyalogezred katonáit Hajdú és Bihar vármegyékből toborozták, időnként más tájak fiai is bevonultak a cívisváros háziezredébe.  Így közöttük Henter Károly is, aki Nagyajtán, Háromszék vármegyében látta meg a napvilágot 1899-ben. 

   A székely fiú 1917-ben, a budapesti hadapródiskola elvégzése után került a 39-esekhez.1 1917 végén az I. zászlóalj 4. századában harcolt.

   Egyik utolsó levelét 1918. június 12-én írta édesanyjának:

Postára adva:1918. június 14.

Címzett: Özvegy Henter Károlyné Nagyajta, Háromszék vármegye

Feladó: Lt. (hadnagy) Henter 4/39. Feldkomp. Feldpost 647

Édes jó Mama!

Nincs semmi újság. Nagyon jól érzem magamat. Sokszor csókolja mindnyájukat Karcsi”

   Bizonyára jó fiú volt, aki édesanyját kímélte. Mert újság bizony volt az ezrednél. Ezt a lapot ugyanis két nappal a nagy támadás előtt írta, és az azt megelőző napon került fel rá a postai bélyegző. Bizonyára számolt azzal, hogy a levél az utolsó életjel lehet. Ugyanis a következő nap reggelén, 06:00-kor az I. zászlóalj megkezdte az átkelést a megáradt Piavén. A zászlóalj sikeresen partot váltott, és elkeseredetten védelmezte a hídfőt az olasz támadásokkal szemben, míg néhány nappal később visszavonásra került tartalékba. Azonban hamarosan ismét az első vonalba kellett vonulni, és az ezred továbbra is elkeseredett harcott folytatott az egészen a hónap végéig tartó Montelló környéki harcokban.

   Ezen hetek valamelyikén sebesült meg Henter hadnagy, aki egy budapesti kórházba került. Azonban már nem tudtak segíteni rajta, és a harctéren szerzett sebesülése következtében 1918. július 05-én hősi halált halt. Testét családja hazaszállíttatta, és Nagyajtán helyezték örök nyugalomba.2

   Már nem érte meg az összeomlást, és azt, hogy szülőföldjét elragadták az anyaországtól. Viszont megadatott neki, ami annyi 39-es katonának nem – szülőföldjén alhatja örök álmát. Nyugodjon békében!

 

1 Világ 9. évfolyam 157. szám. 1918. 07.09. 9. oldal

2 195. Kuk. Infant. Reg. Nr.: 39. Debrecen, 1914-1918- Hal. Akv.

Forráshely: MH 5. Bocskai istván Lövészdandár Bocskai István Könyvtárának adattára (adatfeldolgozó: Barna Hajnalka)

 

 

Szerző (forrás): Kiss Róbert
Az oldal üzemeltetője süti fájlokat (cookie) használ, az adatvédelmi szabályzat rendelkezései szerint. A süti fájlok a számítógépén tárolódnak.