császári és királyi 39. gyalogezred

frame
Schweidnitz 1757 • Breslau 1757 • Olmütz 1758 • Grüszau 1759 • Gottesberg 1759 • Friendland 1759 • Landshut 1760 • Belgrád 1787 • Szabács 1788 • Jemappe 1793 • Cateau 1794 • Mantua 1796 • Rivoli 1796 • Neumarkt 1796 • Tagliamento 1797 • Hocheim 1797 • Legnano 1799 • Marengo 1799 • Trebbia 1799 • Mantua 1799 • Genova 1800 • Marengo 1800 • Asiano 1801 • Castelfranco 1801 • Bosen 1805 • Lanchut 1809 • Neumarkt 1809 • Aspern 1809 • Pozsony 1809 • Podubnie 1812 • Moszkva 1812 • Villach 1813 • Drezda 1813 • Mincio 1814 • Conflans 1815 • Óbecse 1848 • Perlász 1848 • Kápolna 1849 • Isaszeg 1849 • Buda 1849 • Komárom 1849 • Nagysalló 1849 • Vác 1849 • Debrecen 1849 • Temesvár 1849 • Solferino 1859 • Mailand 1859 • Custozza 1866 • Königgrätz 1866 • Dolnje Tuzla 1878 • Doboj 1878 • Lemberg 1914 • Komarno 1914 • Lesnovice 1914 • Blozew Gorny 1914 • Dukla 1914 • Nagycsertész 1915 • Szálnok 1915 • Hoher Trieb 1915 • Isonzó 1915 • Isonzó 1916 • Isonzó 1917 • Kőhalom 1916 • Mogyoróstető 1916 • Sósmező 1916 • Fajti Hrib 1917 • Piave 1918 • Montello 1918 • 

Honvédelem Napján: 39-es katona lőtte le Buda védőinek parancsnokát 170 évvel ezelőtt ezen a napon?

hentzi-halala-1849.jpg
Fotó:
2019. május 21. 13:35

   A táborok halála (mindennapoktortenete.blog.hu)

  A Honvédelem Napján meg kell emlékeznünk arról, hogy 170 vvel ezelőtt ezen a napon a 39. gyalogered I. és III. zászlóalja is ott volt Buda bevételénél. A 39-esek szerepét a végső rohamban korábban már közöltük, most egy érdekes adalékkal emlékezünk 1849. május 21-re.

   Heintzi tábornok, Buda védőjének halálával kapcsolatban évtizedekkel később  újra felelevenedett a 39-esek harca Budánál. A tábornok szobrának felállítása körüli viták egyikében egy, a 17. honvédzászlóalj egykori tisztjének levelét olvasták fel az országgyűlésben 1898. december 1-én.  Az írásban Kiss József református lelkész, egykori honvédtiszt az állította, hogy őt egy magát megadó osztrák altiszt a tábornok szállása felé vezette, és eközben látta meg a polgári öltözékben menekülő Henzti tábornokot. Azt egy 39-es őrmester felismerte, a következőképpen felkiáltva: „…Ismerem a kutyát, együtt voltam vele Péterváradon!” Két lövés dörrent: az altiszt mellen, és egy jelen lévő honvéd lábán találta el a tábornokot. A tábornokhoz rohanó 39-es őrmestert néhány pillanat múlva lelőtték a közelben lévő horvát gyalogosok, míg Hentzi tábornok órákkal később belehalt sebesüléseibe. Hogy a több változatban ismert esemény valóban így történt –e, nem tudni, mindenesetreHentzi tábornokot Péterváradról valóban jól ismerték a 39-esek.[1] '848 őszén az ezrednek jelentős szerepe volt a étervradi erőd magyar kézre adásában, és annak során az ezred katonái konfliktusba keveredtek Heintzi tábornokkal, ami során majdhogynem tettlegességre is sor került. Valószínűleg kijelelenthető, hogy a 39-esek kifejezetten gyűlölték az egyébként éppen Debrecenben született tábornokot, és így valóban jó ismerték.

   Hogy valóba így történt -e, nem tudjuk. A tábornok halálával kapcsolatban más verziók is léteztek, léteznek. Mindenesetre az ostrom sikeres volt, és abban a 39-esek  elévülhetetlen érdemeket szereztek.
 


[1] Marjay Péter képviselő felszólalásában Kiss József református lelkész írása Képviselőházi napló, 1896. XIX. kötet 1898. december 1-i ülés 65. oldal

Szerző (forrás): Kiss Róbert
Az oldal üzemeltetője süti fájlokat (cookie) használ, az adatvédelmi szabályzat rendelkezései szerint. A süti fájlok a számítógépén tárolódnak.