Mikor kell az őrnek fegyverét használnia? Szabályzat 1909-ből
Mikor kell az őrnek fegyverét használnia?
Mivel a Monarchia közös hadseregének vezényleti nyelve a német volt, a 39. gyalogezred egy tisztje magyar nyelvű szabályzatot írt a katonai kiképzés megkönnyítése céljából. A melléthei Barna Tibor hadnagy által szerkesztett szabályzat a „CSÁSZ. ÉS KIR. GYALOGOSOK KÉZIKÖNYVE (HANDBUCH DER K. UND K. INFANTERISTEN)” címet viselte, és a magyar nemzetiségű katonáknak nyújtott nagy segítséget.
A szabályzat több témát érint, úgy is mondhatnánk, hogy egy „Ált. kat. kik. kézikönyv” 1909-ből. Most a szolgálati szabályzat egy fontos pontját mutatjuk be, aminek újabb verzióját azt hiszem, a kedves Olvasók nagy része is ismeri. Milyen szerencse, hogy nekünk elég volt megtanulni magyarul, és nem kell tudnunk németül, mint az egykori 39-eseknek.
„58. Föltéve, hogy a vétkezőt nem lehet elfogni, a Posztennek (őrnek) a következő négy esetben kell fegyverét használnia:
- Ha valaki őt erőszakosan megsérti, vagy támadás által veszélyesen fenyegeti.
- Ha valaki őt gorombán és előre bocsátott figyelmeztetés daczára tovább is sértegeti.
- Ha valaki az őrség által, mint veszélyes gonosztevő elfogatott, vagy annak őrizet végett átadatott, ha erőszakos ellenszegülés nélkül is, a fenyegető rákiáltás daczára elszökik s feltartóztatására más mód nincsen.
- Ha valaki magát ellenséges viszonyok alatt gyanussá teszi s a rákiáltásra kielégítő válasz nélkül elszökik.
Békés viszonyok között azonban, ha a Bajonett használata a czél elérésére elegendő, sohasem szabad lőni, továbbá a 3. esetben akkor, ha a lövés által ártatlanok élete veszélyeztetnék.”
(a szerző birtokában)