császári és királyi 39. gyalogezred

frame
Schweidnitz 1757 • Breslau 1757 • Olmütz 1758 • Grüszau 1759 • Gottesberg 1759 • Friendland 1759 • Landshut 1760 • Belgrád 1787 • Szabács 1788 • Jemappe 1793 • Cateau 1794 • Mantua 1796 • Rivoli 1796 • Neumarkt 1796 • Tagliamento 1797 • Hocheim 1797 • Legnano 1799 • Marengo 1799 • Trebbia 1799 • Mantua 1799 • Genova 1800 • Marengo 1800 • Asiano 1801 • Castelfranco 1801 • Bosen 1805 • Lanchut 1809 • Neumarkt 1809 • Aspern 1809 • Pozsony 1809 • Podubnie 1812 • Moszkva 1812 • Villach 1813 • Drezda 1813 • Mincio 1814 • Conflans 1815 • Óbecse 1848 • Perlász 1848 • Kápolna 1849 • Isaszeg 1849 • Buda 1849 • Komárom 1849 • Nagysalló 1849 • Vác 1849 • Debrecen 1849 • Temesvár 1849 • Solferino 1859 • Mailand 1859 • Custozza 1866 • Königgrätz 1866 • Dolnje Tuzla 1878 • Doboj 1878 • Lemberg 1914 • Komarno 1914 • Lesnovice 1914 • Blozew Gorny 1914 • Dukla 1914 • Nagycsertész 1915 • Szálnok 1915 • Hoher Trieb 1915 • Isonzó 1915 • Isonzó 1916 • Isonzó 1917 • Kőhalom 1916 • Mogyoróstető 1916 • Sósmező 1916 • Fajti Hrib 1917 • Piave 1918 • Montello 1918 • 

Mikor kell az őrnek fegyverét használnia? Szabályzat 1909-ből

gyalogosok-kezikonyve.jpg
Fotó:
2023. június 19. 18:39

 

 

Mikor kell az őrnek fegyverét használnia?

               Mivel a Monarchia közös hadseregének vezényleti nyelve a német volt, a 39. gyalogezred egy tisztje magyar nyelvű szabályzatot írt a katonai kiképzés megkönnyítése céljából. A melléthei Barna Tibor hadnagy által szerkesztett szabályzat a „CSÁSZ. ÉS KIR. GYALOGOSOK KÉZIKÖNYVE (HANDBUCH DER K. UND K. INFANTERISTEN)” címet viselte, és a magyar nemzetiségű katonáknak nyújtott nagy segítséget.

               A szabályzat több témát érint, úgy is mondhatnánk, hogy egy „Ált. kat. kik. kézikönyv” 1909-ből. Most a szolgálati szabályzat egy fontos pontját mutatjuk be, aminek újabb verzióját azt hiszem, a kedves Olvasók nagy része is ismeri. Milyen szerencse, hogy nekünk elég volt megtanulni magyarul, és nem kell tudnunk németül, mint az egykori 39-eseknek.

„58. Föltéve, hogy a vétkezőt nem lehet elfogni, a Posztennek (őrnek) a következő négy esetben kell fegyverét használnia:

  1. Ha valaki őt erőszakosan megsérti, vagy támadás által veszélyesen fenyegeti.
  2. Ha valaki őt gorombán és előre bocsátott figyelmeztetés daczára tovább is sértegeti.
  3. Ha valaki az őrség által, mint veszélyes gonosztevő elfogatott, vagy annak őrizet végett átadatott, ha erőszakos ellenszegülés nélkül is, a fenyegető rákiáltás daczára elszökik s feltartóztatására más mód nincsen.
  4. Ha valaki magát ellenséges viszonyok alatt gyanussá teszi s a rákiáltásra kielégítő válasz nélkül elszökik.

Békés viszonyok között azonban, ha a Bajonett használata a czél elérésére elegendő, sohasem szabad lőni, továbbá a 3. esetben akkor, ha a lövés által ártatlanok élete veszélyeztetnék.”

 

(a szerző birtokában)

Szerző (forrás): Kiss Róbert
Az oldal üzemeltetője süti fájlokat (cookie) használ, az adatvédelmi szabályzat rendelkezései szerint. A süti fájlok a számítógépén tárolódnak.